Belépés
Elfelejtettem a jelszavamat

Egy

5 éve
Hát eljött ez a nap is,azt nem mondanám,hogy végre,mert nem erre vágytam. Én aki nagyon szerettem élni,most mi lettem.Aki ismer,annak csak rám kell néznie.Egy összetört,meggyötört ember vagyok.Tele félelmekkel,rettegéssel.Hosszú 40 év van mögöttem.Elértem a határokat. Most itt állok a végső határ elött,ott ahonnan már nem lehet visszatérni.Nem lehet és nincs is már hová visszatérni.Az akiben bíztam szerettem,már rég nincs mellettem,már semmit nem jelentek neki.Semmit,holott tudom ...

Kettő

5 éve
A mai napról mit írhaznék. Ha röviden akarnám letudni, akkor csak ennyit írnék... Színjáték. De inkább leirom mi is volt. Tegnap óta velem vannak a kicsik, máskor ez a boldogság netovábbja szokott lenni. Most, csak arról szól, hogyan titkoljam el mi játszódik le bennem, milyen fájdalmak munkálkodnak ott, a szívem körül. Eddig mindig az volt, hogy kisfiam vasárnap az idegtől futot sokat a mosdóba, most én, hogy ne lássák a könnyeket. Nem tudtam úgy figyelni rájuk ahogy kellett ...

Három

5 éve
Túlvagyok egy hosszú éjszakán, egy nehéz nappalon. Hosszú volt az éjszaka, kavarogtak bennem a gondolatok, tegnap ismét bent lehettem Kincsnél a kórházban. Örültem, hogy vele lehetek, és nagyon nem örültem annak amit láttam. Olyan vékony volt... komolyan mondom, háborus képeken lehet látni ilyen vékony embereket. Olyan volt mint akit éheztetnek, az a gyönyörű nő, most lefogyva, és nem a betegségtől. Fájt a látvány. Az imádott NŐT szenvedni látni. És mégis boldog. Legalábbis ezt ...

Csütörtök

5 éve
Miért adtam ezt a címet a mai napnak? Mire végigolvasod rájössz. Tegnap óta nagyot fordult a világ velem, és nem jó értelemben. Mióta tudom, hogy Kincs kórházban van, nem találom a helyem, mellette akarok lenni. Minden percben ott akarok lenni, még akkor is ha már neki semmit nem jelentek. Mert igy van. Felfogtam, de elfogadni nem tudom. Sajnálom. Nem akarom leírni újra mit érzek iránta, inkább most mást tudtok meg rólam. Azt már tudjátok, hogy kétszer váltam már el. Igen két ...

Szomorú nap

5 éve
Mai nap is úgy indult, mint a többi... Mióta nincs itt Kincs, Manó azóta minden napot a pokolba kívánok. Nincs kedvem felkelni, lélegezni, élni. De megteszem. Miért? Jó kérdés. Talán a remény miatt, bizom benne minden nap.... talán ma helyre jön az életem, visszakapom a családom. Talán felébredek, mert ez az egész csak rossz álom volt. Mai nap is így indult.... lassú nehéz felkelés egy nyugtalan éjszaka után. Már 2 hónapja nem tudok rendesen aludni. Éjfél után alszom el és ...

Altató

5 éve
Ma este szeretném ha ez mellett aludna el Manó. "Csendben ül.és didereg a éj, álmosan szuszog a szél. Halkan súgja sóhaját,és felébred a Hold,szét hinti aranyát. Csillagpor hull a fákon át,s egy álomtündér lép be a szobák ablakán. Álmodj mesét,az álmok színes mezején! Ártatlan tiszta szép világ,a te világod még csak csupa ragyogás. Aludj el szépen kicsi gyermek,én vigyázok rád, Te vagy a kettönk szerelme,vár rád majd a ...

Magyarázat

5 éve
Kedves olvasó! Ezt a blogot azért kezdtem el írni,mert oly sok fájdalom gyült már össze bennem.Úgy gondoltam így könnyebb lesz feldolgozni azt az űrt ami most bennem,körülöttem van. Tévedtem!! Sokkal nehezebb.Minden nap újraélem azokat a napokat,órákat,perceket.Minden jót,rosszat,és azt az estét is! Mindent! Belátom ha tévedek,elhibázok valamit.Lehet kevés jó tulajdonságom van,de ez megvan. Hibáztam sokszor már életem során,tanultam is rendre belölük.Sajnos ...

Érzelmek

5 éve
Most olyan dolgot teszek amit még szerintem kevés férfi mert megtenni.Az érzelmeimről fogok írni. Kényes téma ez nálunk pasiknál,nem akarunk annyira megnyílni senki elött,hogy megismerjék a gyenge oldalunkat.Miért? Mert akkor sebezhetővé válunk,mi a "teremtés koronái".Pedig mi is csak emberek vagyunk.Érző,vérző lények.Igen minket is meg lehet sebezni,igen mi is tudunk sírni ha kell,szenvedni valakiért,vagy akár meghallni is.Meghalni,ha nem is úgy valójában de a lelkünk igen meg tud ...

Ballagás

5 éve
Kis nagyfiamnak eljött ez a nagy nap,az első fontosabb lépés a kicsi életében. Elhagyja a biztonságot jelentő ovit és belép a nagybetüs ISKOLÁBA. Már pár napja lehetett hallani hangján a benne rejlő izgalmat,"félelmet". Izgult mert annyi ember elött kell szerepelnie,és félt hogy apa nem lesz ott. Megígértem neki,hogy mindenképp elmegyek.Ott leszek mellette "fogom" majd a kezét. Nehéz szívvel indultam el abba a faluba ahová annyi emlék ...