Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó
Bejelentkezés
Élet rajz

Egy nehéz nap krónikája

Gabriell · 4 hónapja
Hogy is kezdjem,hol is kezdjem?

Szóval.....tegnapi történetből kimaradt,hogy délután mig a Kicsi lányom aludt,Kisfiammal szomorú,nehéz dolgokat beszéltünk átt. A nagy vágya volt,hogy újra kimehessünk a lovardába....az idős lovasoktatóhoz...a kis barátnőihez...és titkon remélte,hogy  első kis szerelme is ott lesz.(az édes mostoha! KINCS) Eddig erről nem meséltem,késöbbre tartogattam,hisz ígértem jövök majd a kezdetektől. Igen a kis nagyfiam beleszeretett a mostohájába,de ez a kis ártatlan gyerekszerelem is mint az én lángoló érzéseim is csalódással ért véget.Legalább is nekem.Ők szinte naponta látják egymást,naponta csodálhatja azt a nőt aki oly sokat jelentett neki.Biztonságot hitet.Hitet a családban,szeretetben...................   :-(

Vissza az eredeti gondolatokhoz....elmondtam neki nem tudom mire számíthatunk ott kint ha kimegyünk,semmi pénzért nem tenném ki őket megalázó helyzetnek.Megbeszéltük majd én kimegyek ha kell én elviselem ami jön,ha lehet utánna mikor jönnek már együtt kimehessünk.Megértette,bár láttam a szemében a csalódást,vágyat.Ébredés után még kilátogattunk a kávézóba,kicsit kikapcsolni...Hazafelé a szokásos nagy kör a városban(ezt Kisfiam kéri,kérte mindig),mivel a lelkiismeretem dolgozott nagyon ezért,egy ötlettől vezérelve ,mégis arra kanyarodtam.Lássák ha még csak messziről is azt ahova úgy vágynak.A lovarda mellett van egy buszmegálló,oda lehúzódtam,onnan belátni a völgyet.Kis nagyfiam a napszemüvege mögé bújva próbálta elrejteni kigördülő könnyeit,igaz nem sok sikerrel. Ott gördültek végig selymes gyermeki arcán.....a szívem szakadt meg....(Erre a sokkra már csak anya tudott rátenni egy lapáttal,.....na ezt inkább nem .......)Aki már volt szerelmes,aki érzett már valaha igazi csalódást az tudja csak mit érezhetett ő,érzek én,minden nap.Vigaszt ilyenkor mi jelenthet,úgy gondolom semmi...föleg egy kis gyermeknek.Ott vágyai tárgya,de nem mehet be,ott a NŐ de nem mer odamenni,fél a visszautasítástól,mi lesz ha észre sem veszi...Ha.......?
Reggel egy mail fogadott a telefonomon.....Kincs irt!
Na nem azt amire gondoltok...a még itt lévő dolgairól érdeklődött.Mi van még itt,elvinné majd.Ill. egy velem kapcsolatos dologról.(erről késöbb részletesen beszámolok)
Nem tudom mennyire volt őszinte az érdeklődés,de a napomra rányomta a bélyegét.
Folyamatosan e körül kattogott az agyam...Hiába volt velem a mai nap folyamán a kollégám,ma nem voltam jó formában.Megtettem amit elvár tölem a cég,de nem tudtam koncentrálni. Folyton ő járt a fejemben,a tegnap délután.Kisfiam,Kincs,ezek az érzések....Kisfiam könnyes arca..kérlelő nézése,hangja..."de apa miért?"
Az,hogy haza kell menni,megint....Üres lakás,emlékek,hiány.....
A lovak hiánya aki oly nagyon meg tudják nyugtatni az ember lelkét.
Este van lassan tíz óra de nem tudok pihenni ,az agyam nem engedi.Kavarognak a gondolataim.Két hely körül járnak,ami nincs is oly messze egymástól...kb 3km.
Kincs és a gyerekek körül...
Nagylányom körül aki próbál megérteni....de szerencsére nem érzi ezt,és soha ne is érezze ezt amit én most..

 ÉS SOHA SENKI!!!!!
Megjegyzést csak bejelentkezett blogolok tagok írhatnak!
Jeletkezz be a blogodban, vagy készíts te is egy blogot a blogolok.hu-n!