Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó
Bejelentkezés
Élet rajz

Érzelmek

Gabriell · 4 hete
Most olyan dolgot teszek amit még szerintem kevés férfi mert megtenni.Az érzelmeimről fogok írni.
Kényes téma ez nálunk pasiknál,nem akarunk annyira megnyílni senki elött,hogy megismerjék a gyenge oldalunkat.Miért? Mert akkor sebezhetővé válunk,mi a "teremtés koronái".Pedig mi is csak emberek vagyunk.Érző,vérző lények.Igen minket is meg lehet sebezni,igen mi is tudunk sírni ha kell,szenvedni valakiért,vagy akár meghallni is.Meghalni,ha nem is úgy valójában de a lelkünk igen meg tud hallni.Nekünk is fáj ha elhagynak,mi is össze tudunk törni,és ez nem szégyen.Ez a világ várja el tőlünk,hogy ne mutassuk ki az érzéseinket,mi kemények vagyunk,minket nem lehet bántani,megbántani,megtörni.DEHOGYNEM.Ha most ezt pasik is olvassák nézzenek magukba....szereted azt aki ott van melletted? Mit tennél meg érte?Mi lenne veled nélküle?
Talán most sikerült kicsit elgondolkozni.Ne féljünk kimutatni mit is érzünk valójában,attól nem leszünk kevesebbek,SŐT!Nőknek is fontos,hogy tudják ki van mellettük.Lehettek jólfésült kigyúrt alfahímek.Az a nő akinek ez kell az csak kirakatba keres valakit,sekélyes,csak a látszak érdekli,az EGO!És fordítva is igaz.Ha csak azért vagyunk egy nővel mert jól mutat mellettünk,akkor az a kapcsolat mit ér...Ne féljünk már szeretni,igen szerelemmel! Én megtettem,és nem bántam meg,SŐT!Mondhatja most mindenki,haha hisz vége lett.Igen?? Soha nem lesz vége,mert mindig minden percben ott van velem.Őt nem lehet már kitörölni,bevésődött a szívembe,a lelkembe,és az AGYAMBA.Ott van minden gondolatban,minden lélegzetben,minden álmomban.Én is egy 186 cm magas 90kg pasi vagyok (igaz fogyóban)de attól még,hogy nagy vagyok még belül gyerek.Gyerek aki mer álmodni,mer szeretni,ragaszkodni,és sírni mint akinek elvették a kedvenc játékát.Hát nekem nem játék volt,maga volt az élet,az ÉLETEM.ÉLETÜNK.
Erősnek titokzatosnak mutattam magam,ahogy Ő mondta "falat húztam magam köré,és nem engedek be senkit".Ez volt az egyik hiba,a másik,hogy lerombolta belátott mögé,és attól megilyedt.Romok maradtak utána. Mindenhol,vérző,soha be nem forradó sebek. Fájó gondolatok,a mit tehetnék érzés...Gondolatok lopott percek mikor titkon meglesed őt mert már nem megy tovább. Keresem a helyem a világban a városban,a lakásban.Nehéz mert minden sivár lett nélküle,nélkülük.A másik....Úgy fogadjuk el a másikat ahogy van,hibáival,gondolataival,vágyaival,gyermekével...Soha nem gondoltam volna,hogy így meg tudok szeretni egy kis figurát aki nem az én vérem.Hát belátom TÉVEDTEM. Igen megszerettem,fontos lett,fontos,hogy embert neveljek belöle.(ezt elrontottam). Elfogadtam,hogy neki is vannak vágyai,igaz még csak pár éves kisfiú,de fontos volt,hogy én is gondoljak rá....mit szeretne,PL:nekem jusson eszembe,hogy vegyek neki fánkot...  :-)  ha csak annyira fontos tud lenni ,hogy apróságok is számitsanak,mint mondjuk egy hajmosás,már megérte akkor már tudod,nem elfogadtad,Ő a te részed lett.
Kedves férfitársaim,merjetek emberek lenni.Tanuljunk egymás hibáiból.
Ne kövessünk el ilyen hülye hibákat ,csak azért mert a világ azt várja el tőlünk,hogy keménynek látszódjunk.Merjetek sírni ha kell,ha úgy érzitek.
Az fontosabb,Ő mit gondol!!!

Lehet nem mindenki gondolja így,de lehet,sőt biztos,nem is szeretett még igazán.
Igazán úgy teljes szívével!

Szeretlek Kincs!

V
Megjegyzést csak bejelentkezett blogolok tagok írhatnak!
Jeletkezz be a blogodban, vagy készíts te is egy blogot a blogolok.hu-n!