Na hát....

Mikor eldöntöttem kiírom magamból ami történt ,még nem gondoltam,hogy ilyen nehéz lesz.
Átélni újra azokat a hónapokat,napokat,órákat,perceket.
Mardossa a szívem,hogy akit szerettem már nincs velem.Szerettem?NEM. Szeretem,sőt....
Ezeket az érzéseket nem lehet leírni,ezt meg kell élni.Ez olyan érzés ami egy ember életében csak egyszer jön el,egyszer élheti átt.Van mindenki életében csodálatos pillanat ezer meg ezer...Egy születésnap,egy jól sikerült vizsga,egy házasságkötés(legutóbb nagylányomé),egy gyermek születése,de egyik sem ér fel az igazi forrón lángoló szerelemnél. Ilyen csak egyszer van egy ember életében.Szerethetünk sokmindenkit sokféle képpen,de a nagy Ő csak egy van.Nem akarom megbántani korábbi kapcsolataimat,de így van.Az csak Kincs volt és marad már örökké.Mellette megváltoztam,tudtam újra gyerek lenni(40 éves fejjel).Volt egy hely itt a város szélén ahova rendszeresen mentünk,leparkoltunk,bekapcsoltunk latin zenét,és táncoltunk.Kizártunk mindent és mindenkit,és csak táncoltunk-táncoltunk.Boldogok voltunk,legalábbis azt hittem,éreztem.Minden percben érinteni akartam érezni lélegzetét,hallani hangját.A közös fotózás kint a reptéren,a "rallyzás",mennyi boldog perc,megannyi emlék.A lopott hétvégék a kis panziókban,hármasban,távol mindenkitől mindentől.A hazaút szülövárosomba,a végignevettett 3,5óra.Azt látni,hogy ott is örülnek neki,hogy első találkozásnál elfogadták.Anyám,nagylányom.Az "ellógott" munkaidők,mikor ott volt mellettem,ott aludt a kocsiban,én meg örködtem álma felett.A közel 40 év alatt az első BOLDOG karácsony.Sajnos a húsvétra ezt már nem mondhatom......az a letargia magány volt.
Kincs nevéhez hűen,maga volt a diadal,győzelem.Legyőzött egy magányos szívet,és megajándékozta a boldogsággal,szeretettel.Reménnyel,hogy megváltozhat minden.
Hát megváltozott....itt ülök egyedül nézem a képeinket,amikről árad a boldogság,és csak ő jár a fejemben.ŐK.Újra élem minden egyes képet,megannyi emléket,boldog percet.
Volt időm gondolkozni emlékezni,hisz oly lassan telnek a hosszú hétvége napjai.
Megfordult a fejemben,hogy beülök a kocsiba és este mikor már senki meg nem láthat elmegyek az ablaka elött,hátha megérzi a fájó szívemet......de nem akarom "zaklatni".
Ez a büntetésem mert annyira szerettem egy lányt,

Jótanács mindenkinek.Szeressetek,legyetek boldogok minden percben,mert ki tudja meddig adódik meg ez a földi menyország.......

Utánna a pokol jön el.Mindennapi pokol,ahol...nincs szeretet,csak magány,nincs boldogság...csak komor valóság.Égető,szívbemarkoló fájdalom.



Szeretlek kicsi KINCSEM,míg csak élek,téged is MANÓ!

És igen titeket is Nagy és Kicsi gyermekeim...unokám!

Holnap a világ legnehezebb,legrosszabb napja jön el,amit egy ember csak kívánhat magának,születésnap egyedül.EGYEDÜL,a "jó" kívánságokkal."Boldog születésnapot!"

UGYAN MITŐL LENNE BOLDOG????

V